péntek, június 16, 2017

Mindenre elégséges erő



A napokban olvastam egy történetet egy hölgyről, aki egyszer hallott Jézus feltámadásáról, és ez olyan mélyen megérintette, hogy szinte nem tudott másról beszélni. Minden ismerősétől, barátjától, rokonától megkérdezte, hogy ismerik-e a húsvét történetét, és már mondta is, hogy mi az a történetben, ami őt rendkívül szíven ütötte. Olyan meggyőzően és szeretettel beszélt Jézus golgotai áldozatáról, határtalan szeretetéről, hogy mások szíve is megnyílt, és kezdték más szemmel nézni a világot.
A hölgy kapott egy levelet az orvosától, hogy egy bizonyos napon jelenjen meg a rendelőjében. A hölgy elment, és a váróteremben, mivel várnia kellett, elkezdett beszélgetni a mellette ülőkkel a kedvenc témájáról. Egyre többen hallgatták, volt, aki könnyes szemmel. Amikor rákerült volna a sor, az orvos azt mondta az asszisztensének, még ne hívják be, mert ő ott kint a betegek között egy másfajta terápiát alkalmaz. S amikor végül behívták, az orvos szomorúan közölte vele a hírt, hogy megtámadta a szervezetét a „KÓR”, és már nincs hosszú ideje hátra. A hölgy egy pillanatra elgondolkozott, majd mosolyogva így szólt.
– Doktor úr, szeretnék minél előbb befeküdni a kórházba a kezelésre, hogy a szobatársaimnak beszélhessek Jézusról, amíg még van erre időm.
Hogyan lehet a halálos hírt félelem nélkül, mérgesség, elkeseredés nélkül fogadni?
Hogyan lehet a veszteséget elhordozni?
Hogyan lehet bántalmazást eltűrni?
Hogyan lehet békességgel a szívünkben élni?
Pál azt üzeni ma neked, „MINDENRE van erőm a KRISZTUSBAN, aki engem megerősít.” (Filippiekhez írt levél 4. fejezetének 13. verse)
MINDENRE!!!
KRISZTUSBAN!
Ő MEGERŐSÍT!