Bölcs szív
„Taníts minket úgy számlálni napjainkat,
hogy bölcs szívhez jussunk.”
(90. Zsoltár 12. vers)
És
mennyi hasznod volt mindebből? Nem hiszem, hogy többségünknek szüksége lenne a
mindennapokban tudni az Árpád-házi királyainkat uralkodási éveikkel és nem
gondolom, hogy sokat profitálna bárki is Odüsszeusz utazásának ismeretéből.
És
olyan probléma is ritkán adódik az életben, amihez éppen a csonka gúla kisebb
alaplapja átlójának kiszámítása adja a megoldást. De az atomok
elektronszerkezetének kialakulásáról sem kérdeznek nap, mint nap a közértben.
Persze
ezzel nem arra akarok célozni, hogy felesleges tanulni. Sőt a tanulás, a
fejlődés, a növekedés maga az élet. Azon viszont érdemes lenne elgondolkodni,
hogy a világunkat elárasztó információhalmazból, mit gyömöszölünk gyermekeink,
illetve saját fejünkbe.
Mert
minél idősebbek vagyunk, annál jobban rá kell döbbennünk, nincs vesztegetni
való időnk. A napok, az évek egyre gyorsabban pörögnek… Fel kell tenni tehát a
kérdést, mi az az információ, tudás, gyakorlat, aminek birtokában nemcsak
ebben, hanem az eljövendő világban is boldogulunk.
A
legbölcsebb ember, Salamon így vall erről: „a prédikátor bölcs volt, még a
népet is tudományra tanította, és fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs
mondást. És igyekezett a prédikátor megtudni sok kívánságos beszédeket, igaz
írást és igaz beszédeket.” (Préd.12:11-12)
„Mindezekből,
fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás
fáradságára van a testnek. A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az
Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!” (Préd.12:14-15)
Imádkozzunk
és törekedjünk ma arra, amit Jézus a Getsemáné kerti imájában említ: „Az pedig az
örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél,
a Jézus Krisztust.” (Ján.17:3)
