Öröm a hívő gyermekek miatt

"Nagyon örültem, hogy találtam gyermekeid között olyanokat, akik igazságban járnak, úgy, ahogyan parancsolatot kaptunk erre az Atyától."
János apostol 2. levele, 4. vers

Fiúnk egy éves és egy napos volt, mikor kapaszkodás nélkül átment az ágytól a polcig. Micsoda öröm volt. Utána feleségemmel egymással szemben leültünk a szőnyegre, és fiúnknak át kellett szaladnia egyikünktől a másikig. Elég közel ültünk egymáshoz ahhoz, hogy ha elvesztené az egyensúlyát, valamelyikünk el tudja kapni. Még fotón is megörökítettük ezeket az első derűs lépéseket. A játékot ő is nagyon élvezte. Boldog nevetéssel jutalmazott minden egyes sikeres megérkezést. Nagyszerű élmény volt mindhármunk számára.  (Ma már némileg módosult a helyzet. Most már annak is örülünk, ha nem szaladgál annyit, hanem nyugodtan leül egy helyre.)

Épp ilyen öröm gyermekeink hitbeli tipegése is. Ebben is álljunk ott mögötte, hogy elkaphassuk, ha elvesztené lelki egyensúlyát. Fontosak a közös imák, közös éneklések, közös mesélések a Bibliából. És legfőképpen arra kell figyelni, hogy gyermekünkkel való kapcsolatunkat az a feltétel nélküli szeretet kösse össze, amit mi a mennyei apánktól megtapasztaltunk. Ha ezt tesszük, akkor a mi gyermekeink is az „igazságban járnak” majd.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia