Hivatkozási alap

Szerző: -
„Senki ne dicsekedjék őelőtte. Hisz általa ti a Krisztus Jézusban vagytok, aki Istentől bölcsességül, igazságul, szentségül, és váltságul lett nekünk. Hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az az Úrban dicsekedjék.” 
1Korintusi levél 1. rész 29-31 versek
Egy alkalommal Nabukonodozor király a palota teraszán sétált. Szétnézett, majd így kiáltott: Ez az a nagy Babilon, amit én építettem királyi székhelyül, hatalmam ereje által, fenségem dicsőítésére! Hasonló mondatokat úton útfélen ma is hallhatunk:
-          Én építettem fel a házamat, a vállalatomat… ezzel a két kezemmel!
-          Én húztam ki a barátomat a csávából.
-          Én megmondtam neki az igazat!
-          Én aztán nem így tettem volna!
-          Kérdezzetek engem! Én tudom a megoldást.
Megfigyelted: Én! Én! Én!
A mai Ige meg arról szól, hogy ne dicsekedj! Különösen ne a magad erejével, bölcsességeddel, nagyságoddal! Ne saját magad légy a hivatkozási alap. Ha már dicsekedni szeretnél, akkor hivatkozz arra, akinek mindent köszönhetsz. Az erődet, az ötleteidet, a jó gondolataidat. Hivatkozz arra, aki az alap. Akitől mindent kaptál. Ne a büszkeséged, a hőzöngés vagy, hogy neked mid van – legyenek gondolataid, beszélgetésed központjában, hanem hivatkozz Jézusra, akinek mindent köszönhetsz.

Nem Neki van rá szüksége, hanem NEKED! S ha gyakorolod, meglásd, sokan szeretni fognak! Azt fogják majd mondani: De jó vele beszélgetni! Árad belőle a hála, a megelégedettség, a köszönet. Szeretnéd ezt? Rajtad áll! Kezdj el még ma minden jóért Őrá hivatkozni!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk
További információk

Világosság a sötétségben

Szerző: -
Kép
Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. Zsolt 119:105 Amikor kisgyermek voltam, hétvégéken és szünidőben gyakran aludtunk a mamámnál. Egy kis faluban lakott, az egyik szélső utca utolsó házában. A közvilágítás gyengébb volt akkoriban. Ha sötétben mentünk a járdán, nagyon kellett figyelni, hogy hova lépünk. Ennek ellenére, amikor lefekvésre került a sor, mindig leengedték a redőnyöket is, koppanásig, úgy, hogy a lyukacsok se látsszanak. Bent a szobában koromsötét volt. Elég érdekes játék volt kitalálni, ha vécére kellett menni éjszaka. Amikor felébredtem a sötétben, azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán óvatosan letettem a lábam a földre, megkerestem a papucsomat, belebújtam, és a lábamat a földön csúsztatva, a kezemmel magam előtt tapogatózva próbáltam megkeresni az ajtót. Elindultam, egy ütés a combomon: hopp, ez az asztal sarka volt; menjünk tovább. A kezemmel beleütöttem valamibe: ez a fotel támlája. Aztán a fejem koppant: ez a szekrény. Amikor nagy sokára megtaláltam
További információk

A tökfőzelék és a szeretet

Szerző: -
Kép
  „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.”  János első levele 4. fejezet 11. vers Egy életkép, mely mélyen belém égett: Feleségem két életmentő műtét után ott fekszik a kórházi ágyon, alul-felül csövek lógnak ki belőle, melyektől beszélnie is fáj, csak pislogással és halk nyöszörgéssel kommunikál. Végtelennek tűnő két hét telik el így, míg kizárólag infúzión és nyaki szondán keresztül táplálják. Aztán, a következő meghatározó pillanatkép, ahogy kikerülnek a csövek és jön az első étkezés. A nővér és egy nem túl megnyerő kinézetű és állagú valamit hoz. Egy kis lágy tökfőzelék. Nincs étvágyam. - mondja ő. Mire én: - de muszáj! Fintorogva túr bele a tányérba, majd azt kérdi: Nem hoznál inkább egy kis joghurtot, vagy egy kis kalácsot? – Azt még nem szabad. Először ezt kell megenni. – Na jó, de csak egy kanállal. – óvatosan nyeli le, majd így szól: Ennyi elég. – Nem, nem az egészet meg kell enni! Ez mindannyiunk sorsa, akik itt szenvedünk az ön
További információk