Ásó, kapa...

„Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra. Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató.”
János evangéliuma 4:35-36

Tudom, hogy soha nem szeretted a kerti munkát. Nyáron, amikor a többi gyerek a strandra pakolt össze, és oda tekert le a kétkerekűvel, neked az ellenkező irányba kellett hajtani a biciklit. Cél a határban lévő telek, gazolás, locsolás, kapálás, és minden olyan mezőgazdasági munka, ami után nem a finom Balaton-illatot érezted az orrodban, hanem a száraz föld semmihez sem hasonlítható szagát. 

Ő tudta ezt, és megpróbált időnként könnyíteni a terheken. A kifelé vagy hazafelé vezető utat megszakította a kisboltnál egy fagyiért, és azért így mindjárt más volt. Vagy amikor érett a barack, és egy-egy vödör víz után, amit a kókadó növényekre öntöttél úgy, hogy pillanatok alatt tönkretetted a nagyapa által készített vízelvezető csatornákat, jól esett egy-egy gyümölcsöt elrágcsálni, még akkor is, ha nem volt a legérettebb. 

Kis örömök, melyek könnyebbé tették a nem-szeretem-munkát, elviselhetőbbé az áldozatokat, melyeket a „vasárnapi ebédekért” hoztál, hogy legyen kellő mennyiségű tök, patiszon és cukkíni az asztalon. Bár valószínűleg amit te tettél, az igazából egészen elhanyagolható volt. 

És valahogy így van ez egy másik munkával is. Egy másik „kertészkedéssel”, ami inkább aratás. Néha nehéz, néha úgy érzed, ez nagyon nem neked való, néha nem látod a befektetett energia megtérülését, de ne feledd el, a munka igazából nem a tiéd! Istené, aki meghívott, és amit te hozzáteszel, az az összkép távlatából nézve igazán elhanyagolható. 

De Isten megígérte a jutalmat, és tartja is magát az adott szavához. És tudod, a jutalom nemcsak a végén vár. Útközben is nyílnak virágok, érik a barack, és megadatik, hogy láthasd fáradozásod gyümölcsét még az erőfeszítések alatt. És a végén a nagy jutalom, egy örökkévalóság Isten oldalán, aki végigkísért ezen az úton, aki megszerezte számodra ezt, és akivel el is töltheted. Hát nézd ma más oldalról az életet, az örökké szemszögéből, és rájössz, nem is olyan rossz ez a „kerti munka”!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet