Hit általi igazság
„Hiszen
azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől
függetlenül.”
Római levél 3:28
Lelkes elsős egyetemista évemben fölvettem egy filozófia
órát, amelynek azt volt a címe: Metafizika
és ontológia. Mikor édesapám meglátta, hogy mit olvasok, azt kérdezte
tőlem: „Jó, jó, mindent értek, csak azt magyarázd meg, mit jelent az, hogy »és«?” Meg kell
vallanom, az órákon én is sokszor csak a kötőszavakat értettem.
A Biblia persze egészen más nyelvet használ, de – legyünk
őszinték magunkhoz – bizonyos szavai éppoly távol vannak tőlünk, mint a görög
filozófia szakkifejezései. Mit jelent az, hogy „megigazulni”? Mert olyat gyakran
hallunk, hogy „kigazolni”, meg „megigazítani”, de mi történik akkor, amikor „megigazulunk”,
sőt mi több, mikor „hit által igazulunk meg”, ráadásul „a törvény cselekvésétől
függetlenül”?
Tizenévesen egyszer megkérdeztem a szüleimet, mit szólnának
ahhoz, ha egy nem keresztyén vallási irányzathoz csatlakoznék? Természetesen először
csodálkozva néztek rám. A második pillanatban aztán édesanyám azt mondta: „Akkor
is ugyan úgy szeretnénk téged.” A válasza elgondolkodtatott. Ezek szerint bármi
rosszat is teszek, szüleim nem fognak kevésbé szeretni? És bármi jót „cselekszem”,
szüleim nem fognak jobban szeretni?
Éppen így van ez Istennel is. Egyesek úgy gondolják, hogy ha jó dolgokat
„cselekszenek”, ha szigorúan betartják a „törvényt”, akkor Isten majd jobban
szereti őket. Isten szeretete azonban nem rajtunk, hanem rajta múlik. „Hit
által megigazulni” annyit jelent, bizalommal
elfogadni azt a feltétel nélküli szeretetet, amit Isten irántunk táplál.