Csak egy érv
"Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra?
Azonképen ti is, ha érthetõ nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegõbe fogtok beszélni."
1Kor 14,8-9
Egyre erősebb és erősebb a keresztény világban a karizmatikus mozgalom. Lehet mondani, hogy egy olyan felekezetek közi jelenségről van szó, amikor a hitéletben a hangsúly a nyelveken szólás adományára terelődik. Ma ennek az ajándéknak a megnyilvánulása a szemlélődő számára a következő képen jelenik meg: A hívő személy a vallásos elragadtatás érzelmi pillanatában egyszer csak elkezd érthetetlen nyelven beszélni (titkos nyelven imádkozni Istenhez). Mivel ez a jelenség a vágy következtében, de a nyelveken szóló személy számára is meglepő módon, mintegy akaratlanul következik be, az ezt gyakorló egyházak ezt a Szentlélek, vagy más néven Szent Szellem ajándékának tekintik.
Pál korában az egyház küldetése, mint ma is, az evangélium hirdetése volt az egész világ számára. A pünkösdi csoda pontosan ezt a célt szolgálta. Habár az apostolok nem tudtak különböző nyelveket és nyelvjárásokat, Péter beszédét a nemzetközi hallgatóság a saját nyelvén, sőt dialektusában értette. Később, a Szentlélek kitöltésének bizonyítékaként ez a csoda több esetben is megtörtént, hogy alátámasztást nyerjen, hogy az evangéliumot a pogányoknak is kell hirdetni, nem csak a zsidóknak (lásd Kornéliusz és családja esetét). Amikor Pál és munkatársai munkája nyomán egyre több és több gyülekezet alakult, az új hívők vágyakoztak a Lélek ajándékának közvetlen megnyilvánulására, mégha annak a lelki megerősítésen túl nem volt nagyobb jelentősége a közösségükben. A Korinthusi levél szerint akkor is megtették ezt, ha senki sem értette mit beszélnek, így az ajándék haszontalanná vált, mint amikor az ember csak a levegőbe beszél.
Mi ebből a tanulság? A legfontosabb az, hogy Isten ajándékait mindig bölcsen, de sohasem öncélúan kell felhasználnunk. Másodszor, hogy ez az ajándék az evangélium hirdetését, annak terjedését szolgálta, tehát nem egy érthetetlen, halandzsa nyelv gyakorlásáról van szó, amit később angyal-nyelvnek keresztelünk át. Harmadszor a világnyelvek korában, amikor már szinte minden gyerek óvodás korától tanul idegen nyelveket nem az az Isten megnyilvánulásának kézzelfogható csodája, hogy nyelveken szólunk, hanem az, ha bátorsággal hirdetjük Isten örökkévaló evangéliumát (ld. Jelenések 14) az egész világ számára.
