Atyai tanács - avagy nem lehet elég korán kezdeni




„Fiam! Ha bölcs lesz a szíved, az én szívem is örül. És vigadoznak veséim, ha ajkad igazat szól. Ne irigykedjék szíved a bűnösökre, hanem az Úr félelmében maradj meg mindennap. Mert biztosan van jövendő, és reménységed nem semmisül meg. Hallgass rám fiam, légy bölcs, és őrizd meg szívedet ezen az úton!”
Példabeszédek könyve 23. rész 15-19. vers

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de az én szívemet mindig eltölti valami anyai büszkeség, ha a gyerekeimről jót hallok. Egy alkalommal fiam osztálytársai lelkendezve mesélték, hogy milyen jó volt az osztálykirándulás. Hogyhogy én nem is tudtam erről? – kérdeztem. Ja, anya, tudod pénteken és szombaton volt, és mondtam a tanár néninek, hogy én szombaton gyülekezetben leszek, ezért nem megyek kirándulni, így aztán neked erről nem is szóltam.
Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor gyermekeink elvhűek, igazmondóak.
A minap egy rettenetesen neveletlen kiskutyát láttam a TV-ben, aki szinte terrorizálta az egész házat. Segítségért folyamodtak egy kutya-kiképzőhöz, aki megmutatta a gazdiknak, hogyan lehet megnevelni a kiskutyát. Hát igen! Sok szülőnek is segítségért kéne folyamodnia, hogyan neveljék következetessé, igazmondóvá, alázatossá gyermeküket.
Ha szülő vagy, vagy ha nagyszülő, kezdd el magadon a fenti Igét. S amikor látják gyermekeid hozzáállásodat, hitelességedet, és ha még beszélgetsz is velük ezekről, akkor tényleg bölccsé lesznek, Te meg igazán boldoggá!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet