Aki a kérdések végén áll
„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.”
János evangéliuma 3:36
Mi is a hit? - teszed fel magadban unos-untalan a kérdést. Mit jelent hinni Istenben, az Ő Fiában? Egyáltalán miért kellene hinni benne? Létezik Ő? És ha nincs, akkor mivégre van ez a világ? Ki tartja fenn, vagy mindez csak a véletlen műve? Mivégre vagyunk mi a világon? Honnan jöttünk és hová megyünk, és hol van a Haza? Hol van az Otthon, az igazi? Mi lesz azzal, aki távozik, és utolsó leheletével búcsút int ennek a létnek? Mi a halál és mi is az élet?
Ahogy egy csekély mennyiségű hókupac megindul lefelé a lejtőn, és végül erdőket tarol le, mint egy kicsorbult borotva, úgy hömpölyögnek benned a válaszra éhes kérdések, és valahol a szíved mélyén tudod, mindennek csak egy a vége: az Isten. Vele akarsz találkozni. Őt keresed, amióta ráeszméltél az életre, és végül minden Hozzá vezet el.
Őbenne nyernek értelmet a nagy kérdések. Őbenne találhatod meg, amit mindig is kerestél. Ő az, aki létrehozott, aki megváltott, és aki vár a minden végén. Ő az, aki nélkül nincs már a tegnap sem, és értelmét veszíti a jövő. Ő az, akinél otthonra talál a bolyongó vándor, aki rendet teremt a káoszban, és aki hitet ad, hogy hinni tudj benne.
Hitet, hogy ne csak a létezését fogadd el, hanem akard megismerni is Őt. Hitet, hogy legyen Kibe kapaszkodni, és ha minden össze is omlott körülötted, ha már talaj sincs a lábad alatt, te akkor is bátor tudj lenni Isten tenyerében.
Hát keresd ma és holnap és utána is Őt! Kérj hitet, és Ő ad neked! Kapaszkodj az Ő kezébe, és fogadd el ajándékba az életet!
