A hívők életmódja


„Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, mellyel elhívattatok.”
(Efézusbeliekhez írt levél 4. fejezet 1. vers)

Az egyház kialakulásának történelmét nézve, mindig szent irigység fog el, hogy néhány egyszerű fiatalember (halász, vámszedő, földműves, szabadságharcos) a Szentlélek vezetése melletti munkálkodása nyomán egy olyan keresztény egyház született, melynek voltak ugyan hiányosságai, de ezek eltörpültek az erények mellett.

S a legnagyobb üldözések közepette is emberek ezrei fogalmazták meg: „nézzétek mennyire szeretik egymást!”. Az elpusztításukra való törekvés pedig a legnagyobb magvetésnek bizonyult, hiszen kitartásukat, reménységüket látva nem egyszer emberek ugráltak be az arénákba, „én is keresztény akarok lenni” felkiáltással.

Ezzel szemben ma, bár nincs üldözés, mégis szégyen megvallani azt hogy hiszünk Istenben, hogy olvassuk a Bibliát, hogy lájkolunk vallásos oldalakat, stb. Mi ennek az oka? Hogy a mi életünk sem jobb, mint másoké? Hogy nem vesszük komolyan a Szentírás elveit?

Az okok kutatása helyett, tekintsünk inkább a megoldás felé, hogy miként lehet ma az én keresztény életem, méltó Istenhez és vonzó családom, barátaim, munkatársaim és környezetem felé.

Jézus azt mondja: „Erről ismer meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (Jn 13:35).

 „Mikor az embereket nem a kényszer, vagy az önérdek köti egymáshoz, hanem ez a szeretet, akkor életükben egy olyan befolyás érvényesülése mutatkozik meg, amely felette áll minden emberi befolyásnak. Ahol ez az egység megvan, az annak a bizonyítéka, hogy ott Isten képmása helyre lett állítva az emberben, és szívükben új életelvek gyökereztek meg.

Ez azután abban is megmutatkozik, hogy az isteni természet ellenáll a gonosz levegőbeli hatalmasságoknak, és hogy Isten kegyelme legyőzi az ember szívében lakozó önzést.” (E.G.White; Jézus élete 585.o.)

Bizony „Pusztán szavakkal nem tudjuk elmondani azt, hogy ki Ő, ki nékünk Krisztus. Életünk által kell az Ő jellemét kinyilvánítani az emberek előtt. Krisztus láthatóvá kíván lenni minden követője életében. Isten minden gyermekéről eleve azt rendelte el, "hogy azok az ő fia ábrázatához hasonlatosak legyenek" (Róm 8:29). (uo.733.o.)

Így kérjük az Atyát segítsen, hogy Krisztus hosszútűrő szeretete, szentsége, alázatossága, irgalma és igazságossága mutatkozzon meg és táruljon fel a világ számára. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet