Az igazság és a világosság szeretete
„Ez pedig a kárhoztatás, hogy a
világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a
világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Mert minden, a ki
hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az
ő cselekedetei fel ne fedessenek; Aki pedig az igazságot cselekszi, az a
világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten
szerint való cselekedetek.”
(János evangéliuma 3. fejezet 19-21.
vers)
Nemesvámoson
tagja vagyok egy jelzőrendszeri munkacsoportnak, melynek célja a gyermekek és a
családok védelmének előmozdítása, a kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélések
megelőzése, jelzése, esettanulmányok ismertetése.
A
legutóbbi ilyen megbeszélésen a rendőrség kommunikációs részlegének egy
vezetője ismertette a rendvédelmi szervek idei terveit. Ezek szerint idén
szeretné az állam a rendőrség imázsát javítani. Így egy úgynevezett ’beszélgető
rendőr’ program kapcsán felkeresnek minden társadalmi csoportot, iskolát, civil
szervezeteket, klubokat, egyházakat. És év végén a kormány egy kérdőívvel kéri
majd a lakosság visszajelzését.
Az
előadás végén többen odamentünk a körzeti megbízotthoz és érdeklődtünk, hogyan
is lesz ez a gyakorlatban. Volt, aki jelezte, zavaró lenne, ha túl sűrűn lenne
ez a jelenlét. Jómagam pedig hozzáfűztem; „ha már kialakul a terv, szeretettel
várlak benneteket, akár szombatra az istentiszteletre is. Nekünk nincs titkunk,
nem félünk a rendőrségtől, féljen az, akinek félnivalója van.”
Ott
akkor nem is gondoltam bele, ez a megjegyzésem mennyire megosztja a meg
jelenlevőket. Volt, aki bólogatott, helyeselt, de volt, aki azonnal az ÁVH-s
időket emlegette.
Pedig,
ha tudnák - gondoltam - hogy az ÁVH-s eszközöknél pontosabb módon figyelnek
bennünket, ahogy Pál is írja „látványossága lettünk a világnak, úgy
angyaloknak, mint embereknek.” (1Kor.4:9). és az Isten nem csupán
cselekedeteinket, vagy szavainkat tartja számon, hanem még gondolatainkat is.
Így
az Ige önvizsgálatra, megtérésre hív és megszentelt életre ösztönöz:
„A
Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben;
tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel,
hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak. És mindent, a mit csak
cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek,
hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.” (Kol.3:16-17)