Hosszan tűr az Úr


"Nem késlekedik az Úr az ígérettel, mint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzánk, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen."
Péter 2. levele 3:9

"Majd az idő megoldja" – halljuk időnként, ha valamilyen problémára pillanatnyilag nem látszik a megoldás.  Az idő azonban önmagában nem old meg semmit. Az idő lehetőségeket ad, amelyeket vagy jól használunk, vagy rosszul.

Sajnos nem egy olyan több éves-évtizedes konfliktus maradványaira bukkantam már, amelyeket csupán az idő nemhogy nem gyógyított, hanem inkább növelte a neheztelést, sértődöttséget. Lehet, hogy egy alázatos, őszinte beszélgetés és bocsánatkérés megoldotta, lezárta volna az ügyet, de helyette inkább csöndben maradtak, elkerülték egymást, azt gondolván, hogy majd az idő megoldja…

Amikor Isten időt ad nekünk, az nem az ő tehetetlensége. Nem arról van szó, hogy csak hitegeti az egymást követő generációkat, hogy "azonnal jövök" – mint a bolt ajtón kint felejtett táblácska. Ha Isten még nem jön "azonnal" , ragadjuk meg az alkalmat - lehetőleg a mai napot-, hogy le nem rendezett dolgainkat helyre tegyük – elsősorban Istennel. 

Az eljövetelét többféle indítékkal várhatjuk. A "késlekedését" is többféleképpen értelmezhetjük. Ma viszont arra hív Isten, hogy adjunk hálát kegyelméért, hogy adott/ad időt a teljes megtérésre, őszinte bűnbánatra. Használjuk fel bölcsen a kapott kegyelmi időt, mert nem tudjuk mikor ér véget, és amikor már megtudjuk, nem lesz alkalmunk változtatni döntésünkön.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia