Bolondságnak látszó örömhír
"Mert nézzétek
csak a ti elhivatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi
megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt
azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy
megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ
szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket."
Korinthusbeliekhez írt 1. levél 1:26-27
A fő kérdés itt valójában az, hogy kik és hogyan üdvözülhetnek.
Természetesen mindenkinek meg van rá a lehetősége, ha hittel elfogadja Jézus megváltói
ajándékát. Jézus keresztje, annak az áldozatnak a jelképe, amely a bűnös ember
számára menedék a végső haláltól, ami a bűn következménye. A kereszt eredetileg
nem egy útszéli dísz, kegytárgy, vagy ékszer volt, hanem egy szörnyű kivégzési
eszköz. Egy ilyen kereszten halt meg Jézus értünk.
Ez a megváltás lényege. Nem nekem kell meghalni, nem kell
reménytelenségben, bizonytalanságban élnem, mert még ha a sírba szállok is, Krisztusnak
van hatalma feltámasztani, és örök élettel megajándékozni. Mindezért nem kell
tennem mást, mint hinni, bízni Istenben.
Ja, hogy ez túl egyszerűnek hangzik? Ez talán túlságosan
"könnyű" az örök élet megszerzésének? Lehet, hogy bolondságnak tűnik,
de ez az egyszerű "bolondság" dönti el örök sorsomat. Nem a
holnapomat, vagy a következő éveket. Nem a karrieremről, a sikereimről vagy
csalódásaimról van szó, hanem az életemről. Arról az életről, amelyről döntenem
kell, mihez kezdek vele, mi lesz itt a célom. De hadd menjek tovább, mi a végső
cél, amit szeretnénk elérni? Ha nem az örök élet Isten országában, akkor
életünk nem más, mint egy időzített bomba, és csak Isten tudja mikor robban
szét darabjaira.
A szó szerinti élet-halál kérdésében nem a tudósok és bölcs
professzorok fognak megoldást hozni, hanem egyedül Jézus. Ezt a
"bolondságot" kell elfogadnunk ahhoz, hogy igazi békesség lakjon
szívünkben származásunktól, iskoláinktól, életkorunktól függetlenül.
Ahhoz, hogy még jobban megértsük mai üzenetünket, olvassuk el Pál
szavait egy kicsit bővebben:
"Mire jut itt a „bölcs”? Mit akar az írástudó, vagy a divatos
filozófus. Hiszen Isten már e korszak minden bölcsességéről bebizonyította,
hogy bolondság! A bölcs Isten úgy határozott, hogy a világ a maga bölcsessége által
ne legyen képes őt megismerni. Ezért Isten abban leli örömét, hogy a bolondságnak látszó örömhír üzenetével menti meg azokat, akik ezt
hittel elfogadják. A zsidók csodás jeleket kívánnak, a görögök meg a
bölcsességet keresik. Mi azonban egyedül Krisztusról beszélünk, akit keresztre feszítettek
és meghalt. Ő a zsidók számára botrány, a nem zsidók számára
pedig ez az egész bolondságnak tűnik. Krisztus azonban minden meghívott
számára — akár zsidók, akár nem zsidók — Istentől származó erő és bölcsesség. (20-24.v., Egyszerű fordítás)
