Végszó

"Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt." (Lukács evangéliuma 23:47)


Egyik írásában Ernest Hemingway a hősi halálról értekezik. Mély nyomot hagyott benne az első világháború. Látta a harctéren a szenvedést, a holttesteket, és a haldoklókat. Látott embereket, akiket széttépett a gránát, és olyanokat, akikkel végzett a golyó. És látott olyanokat, akiket fejbe lőttek és olyanokat, akik csak lassan haltak meg a sebesülés után. Arra  következtetésre jut, hogy hősi halál az, amikor az ember fejlövést kap, mert a haslövés inkább csúnya és szörnyű halált eredményez, semmint hősit...


Vajon hány halált látott már a százados a csatatéren, és hány kivégzést vezényelhetett le? Bizonyára megedződött: már hozzászokott ahhoz is, hogy emberek átkozódva halnak meg, vagy épp hősiesen. A kereszthalál pedig cseppet sem számított felemelő halálnak. Az elítélt mezítelenül vonaglott, ahogy levegő után kapkodott, miközben a körbenállók kiröhögték és kicsúfolták. Ami az emberek morbid kíváncsiságát a leginkább felkeltette a kereszthalálban az a szenvedés, a kétségbeesés, a tehetetlenség és a szánalmasság.


A százados is ezeket várta: ő volt a show mester, aki munkához látott, hogy a három személy halálából cirkusz is legyen. Kettőnél menetrend szerit is történtek a dolgok: káromkodtak, átkozódtak, ordítottak, köyörögtek - de az a harmadik... "Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját." (Ézsaiás 53:7) A százados pedig egyre inkább figyelte: vajon mi történik itt? Ki ez az ember? A vér, a hörgés, az eltorzult test és arc mögött kirajzolódott egy személy: egy igaz ember. Egy személy, aki megérintette kérges szívét, aki tükröt állított elé és láthatta benne saját tökéletlenségét, saját bűneit.


"Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" És ezt mondva meghalt." És a századosból egy vallomás tört fel: "Ez az ember valóban igaz volt."


Jézus életének mi a végszava? "Elvégeztetett"? "Bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek?" "Kezedbe teszem le a lelkemet"? Vagy épp sokkal inkább az a visszhang, amit belőlünk váltanak ki az események: egy válasz, egy vallomás a Megváltóról...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia