A kereszt hordozása


Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki utánam akar jönni, annak meg kell tagadnia önmagát. Naponta föl kell vennie a keresztjét és követnie kell engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt. De aki értem elveszíti az életét, az megmenti azt. Mert mit ér az, ha az ember az egész világot megnyeri, önmaga azonban elpusztul vagy elveszik? Mert aki szégyell engem és a szavaimat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön a maga, az Atya, és a szent angyalok dicsőségében”

Lukács 9:23-26.

Kulcsszavak: Önmegtagadás, keresztfelvétel, ha menti – elveszíti, ha elveszíti – megmenti, elpusztul, elveszik, szégyell

Vajon mi lehet ma reggel ebben a szakaszban az evangélium, az örömhír, ami neked és nekem örömöt hoz életembe?

1.) Az első, hogy ez egy recept – magától Jézustól. Szeretnél követni? – kérdi. Jó! Akkor légy önmegtagadó! Ez meg mit jelent, Uram? – kérdezheted. Hát csupán csak annyit, hogy tegyél az első helyre életedben. Ne a te – saját szempontjaid legyenek a legfontosabbak, hanem az enyéim. Kérdezd meg gyakran magadtól: Mit tenne Jézus?

2.) Vedd fel naponta a keresztet! Arra gondolhatsz most, hogy – hát nekem aztán van mit felvennem, akkora keresztem van, mint másik háromnak, aztán kezded sorolni: a férjem, a gyerekem, az égészségem… Csakhogy itt nem erről van ám szó! Nézd csak meg, mit ír erről a Jézus élete c. könyv? Jézus most elmagyarázta tanítványainak, hogy az Ő önmegtagadó élete például kell szolgáljon a saját életükhöz is. Így szólt: "Ha valaki énutánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye, fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem". A kereszt fogalma Róma hatalmához kapcsolódott. A legkegyetlenebb, legmegalázóbb halálnem eszköze volt. A legaljasabb gonosztevőknek kellett maguknak vinniük a keresztet a kivégzés színhelyére, s gyakran, amikor vállukra akarták helyezni, kétségbeesett erőfeszítéssel tiltakoztak, míg megtörték őket, s a kínzóeszközt rájuk kötözték. Jézus azt parancsolta követőinek, hogy vegyék föl keresztjüket, és hordozzák Őutána. A tanítványok számára szavai azt jelentették - noha csak homályosan értették meg azokat -, hogy alá kell vetniük magukat a legkeserűbb megaláztatásnak, akár mindhalálig Krisztus kedvéért. A Megváltó szavai nem érzékeltethettek volna tökéletesebb alárendeltséget. Mindezt vállalta értük. Jézus szemében a menny nem tűnt kívánatos helynek, ha eközben mi elveszünk. … Szeretni a lelkeket, akikért Krisztus meghalt - ez az ÉN keresztre feszítését jelenti. Aki Isten gyermeke, az ettől kezdve egy szemnek tekinti magát a világ megmentésére lebocsátott láncban. … Az önzés halál. A test egyetlen szerve sem maradhat életben, ha működését csak önmagára korlátozza. A szív, ha nem tudná életadó vérét továbbítani a kézbe és a fejbe, hamarosan elveszítené erejét. Az életadó vérhez hasonlóan járja át Krisztus szeretete az Ő titokzatos testének minden részét. Egymáshoz rendelt tagok vagyunk, s aki nem hajlandó másoknak juttatni, az elpusztul.” (JÉ)

3.) A kereszt hordozása eszerint Jézus Krisztus vállalását jelenti, akár az egész világgal szemben is, azokkal a nehézségekkel szemben, amik emiatt érnek minket.

És mi ebben az EVANGÉLIUM? Az örömhír?

Az, hogy Jézus már előttünk megjárta ezt az utat. Tehát az út járható, Jézus meg követhető és követendő!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet