A múltbeli tapasztalatok emléke

„Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképpen űzhetem én ki őket? Ne félj tőlük; emlékezzél meg csak azokról, a miket cselekedett az Úr, a te Istened a Fáraóval és mind az Egyiptombeliekkel.”
(Mózes 5. könyve 7. fejezet 17-18. vers)



Egy konferencián, melyet a világ legsikeresebb és leggazdagabb üzletembereinek rendeztek, egy fiatal riporter odalépett az egyik legnagyobb bank igazgatójához és faggatni kezdte:
- Elárulná, mi áll sikerei mögött?
- Két szó: Jó döntések - volt a válasz.
A fiatalember elgondolkozott, majd ismét kérdezett:
- De mégis, honnan tudja, mikor, mi a jó döntés?
- Hát, tudja - mondta a bankár - ehhez kell a tapasztalat.
- És hogyan szerez tapasztalatot? - faggatózott tovább a riporter.
- Ennek titka ismét két szó: rossz döntések.

S valóban, fogantatásunktól fogva gyűjtögetjük a tapasztalatokat, melyek nemcsak a világról alkotott nézetünket, de jellemünket, sőt istenképünket is meghatározzák és a naponkénti tanulás folytán azokat módosítgatják.

Így be kell látnunk, bár vannak, akik a múltat végképp eltörölnék, mégis múltunk jelentős befolyással van jövőnk alakulására. Gondoljunk csak a mindennapi rutin dolgaira, felkelés, mosakodás, öltözködés, étkezés, stb. vagy akár; reggeli imádság, Bibliatanulmányozás. Az évek alatt begyakorolt rossz szokásokról pedig ne is beszéljünk.

De ma reggeli Igénk nem a mi jó, vagy rossz döntéseinkből származó tapasztalatainkra mutat. Hanem arra az Örökkévaló szeretetre, mely döntéseink ellenére naponta kézzelfoghatóvá válik.

Nem arra kell ma emlékezni, mikor, kivel, hol és mit, tettünk vagy nem tettünk, hanem arra, hogy Jézus, most, téged, ott ahol vagy, szeretne megérinteni, átölelni, ha kell kissé megdorgálni, tanácsolni.

S ha mennyei tapasztalatokat szeretnél szerezni, fogadd meg szavát:

„És ez igék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.” (5Móz.6:6-9)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia