Jártodban - keltedben

Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől. Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.” Zsoltár 121,5-8

Minden reggel biciklivel megyek az uszodába, hogy leússzam a napi kötelező adagom az egészségem érdekében. Annyira megszoktam már, hogy ha egy napot kihagyok, rendesen hiányérzetem van. Mindegy, hogy szemel az eső, süt a nap én csak tekerek. Figyelem az emberek arcát a kerékpárút mellett, nézem az elsuhanó városképet, a jól ismert fákat, kedvenc házaimat.

Tegnap, miközben hazafelé tartottam, a bicikliút mellett az úttesten két autó jött szemben. Simán elmentünk egymás mellett, ám alig hogy túlhaladtam, egy nagy csattanást halottam. Hátranéztem és láttam, hogy a hátsó belecsattant az előtte közlekedőbe – gondolom hirtelen fékezett és kevés volt a követési távolság. A hátsó autó fara kisodródott a bicikliútra. Egy másodper! Csak ennyin múlt. Nyeltem egyet, ők már az autók sérüléseit nézték, elindultam hazafelé.

„Az Úr a te őriződ… jártodban-keltedben… minden bajtól megőrzi életedet…”

Feleségemmel kedves zsoltárunk a százhuszonegyedik. Mert arról szól, hogy most is, máskor is, sőt sokszor megtapasztaltuk Isten gondviselését. Mások számára lehet, hogy mindez csak véletlennek, szerencsének tűnik, de nekünk meggyőződésünk, hogy ennyi véletlen szerencse nem lehet…

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet