Ima szüleimért
„Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.” Zsoltárok 27,10
A családommal szüleimnél töltöttük a szabadságunk egy részét. Több mint 500 kilométerre laktunk tőlük. Édesapám már gyenge volt, nehezen vette a levegőt, hamar kifulladt, de arra gondoltunk, hogy ez az öregséggel jár. Szerdán elindultunk haza, csütörtökön bevitte őt a mentő a kórházba. Pénteken édesanyám telefonált, hogy nagy baj van, az orvos szerint súlyos édesapám állapota. Szombaton mentem vissza meglátogatni a kórházba és vasárnap reggel kaptam a telefont, hogy édesapám meghalt, elhagyott.
Ő elaludt egy rövid időre, de amikor Jézus Krisztus dicsőségesen megjelenik az ég felhőjében, akkor tudom, hogy ő is feltámad és újra találkozhatunk.
Fájdalmas ez az elszakadás, elhagyás is, de még fájdalmasabb az amiről a zsoltáríró ír. Az atyai, anyai szeretet a legnagyobb ezen a földön, és mégis előfordul, hogy édesanyák szándékosan dobják el maguktól a gyermeküket. Gyakran megtörténik ez a gyermek megszületése előtt, és utána is előfordul.
A Biblia szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy egy anya elhagyja gyermekét.
„Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem”. Ésiás 49,15
Ilyen Istenünk van nekünk! Ha az édesanya el is feledkezne gyermekéről, ha egy szülő el is dobná gyermekét Ő mindvégig mellettünk áll.
Ha ma reggel szomorú vagy, mert itt hagytak szüleid, ha fáj a szíved, mert nem olyan a kapcsolatod velük, mint amilyennek lennie kellene, kérlek először is mondj egy imát értük, és ne feledd a mennyei Atyád soha nem hagy el. Ő ma is melletted van, figyel rád, őrzi lépteidet.
Csendesedj el és mondd el ma reggel:„ Uram én megtapasztaltam szeretetedet jóságodat az életemben. Ennyi jót senkitől nem kaptam mint Tőled. Hálát adok Neked a szüleimért, mert életet adtak nekem , kérlek segítsd meg őket. Köszönöm az ígéreteid sokaságát és azt amit ma adtál, hogy soha nem feledkezel el rólam és örökké velem leszel. Ámen”
„Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.” Zsoltárok 27,10
A családommal szüleimnél töltöttük a szabadságunk egy részét. Több mint 500 kilométerre laktunk tőlük. Édesapám már gyenge volt, nehezen vette a levegőt, hamar kifulladt, de arra gondoltunk, hogy ez az öregséggel jár. Szerdán elindultunk haza, csütörtökön bevitte őt a mentő a kórházba. Pénteken édesanyám telefonált, hogy nagy baj van, az orvos szerint súlyos édesapám állapota. Szombaton mentem vissza meglátogatni a kórházba és vasárnap reggel kaptam a telefont, hogy édesapám meghalt, elhagyott.
Ő elaludt egy rövid időre, de amikor Jézus Krisztus dicsőségesen megjelenik az ég felhőjében, akkor tudom, hogy ő is feltámad és újra találkozhatunk.
Fájdalmas ez az elszakadás, elhagyás is, de még fájdalmasabb az amiről a zsoltáríró ír. Az atyai, anyai szeretet a legnagyobb ezen a földön, és mégis előfordul, hogy édesanyák szándékosan dobják el maguktól a gyermeküket. Gyakran megtörténik ez a gyermek megszületése előtt, és utána is előfordul.
A Biblia szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy egy anya elhagyja gyermekét.
„Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én te rólad el nem feledkezem”. Ésiás 49,15
Ilyen Istenünk van nekünk! Ha az édesanya el is feledkezne gyermekéről, ha egy szülő el is dobná gyermekét Ő mindvégig mellettünk áll.
Ha ma reggel szomorú vagy, mert itt hagytak szüleid, ha fáj a szíved, mert nem olyan a kapcsolatod velük, mint amilyennek lennie kellene, kérlek először is mondj egy imát értük, és ne feledd a mennyei Atyád soha nem hagy el. Ő ma is melletted van, figyel rád, őrzi lépteidet.
Csendesedj el és mondd el ma reggel:„ Uram én megtapasztaltam szeretetedet jóságodat az életemben. Ennyi jót senkitől nem kaptam mint Tőled. Hálát adok Neked a szüleimért, mert életet adtak nekem , kérlek segítsd meg őket. Köszönöm az ígéreteid sokaságát és azt amit ma adtál, hogy soha nem feledkezel el rólam és örökké velem leszel. Ámen”
