Hitelesség

„És ezt mondta nekem: "Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie.”
Jelenések 22,6

Talán ez a legnagyobb kérdés ma a világban: Mennyire vagyunk hitelesek? A működés legnagyobb kérdése ez. Modern felfogásunk szerint a hitelesség a PR része. Éppen ezért a hitelességet lehet mutatni, mert az a fontos, hogy annak látsszunk. Ha nincs, különféle eszközökkel meg kell teremteni, vagy meg kell vásárolni, hogy legyen, mert nélküle nem érhetjük el azt, amit szeretnénk: nem tudjuk eladni önmagunkat és nélküle nem leszünk kelendő árucikké. Micsoda hibás gondolkodás ez! Piárosok megteremtik a celebek, a pártok, a cégek „hiteles” imidzsét, a kevésbé fizetőképesek pedig maguk dolgoznak rajta, ami aztán tart amíg tart. Mert később a valóság lassan lerombolja a papírvárakat és kezdődhet minden elölről a nagy kiábrándulások és csalódások után. Meg kell értenünk a hitelesség lényegét. A hitelességet nem mutatni kell. A hitelesség az vagy van, vagy nincs. Legegyszerűbben Jakab apostol szavai szerint működik az életünkben: „Hanem legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.” (Jakab 5,12) Jézus követőinek hite ettől működött az első században is. Mert bármilyen körülmények voltak is, ők mindig keresztények maradtak. Később Luther reformációja is ettől indult el. „Itt állok, másként nem tehetek” – vallotta élete kockáztatásával is. A HITELESSÉG ÁLLANDÓ, SOHASEM VÁLTOZIK! ERKÖLCSI MÉRCÉJE PEDIG CSAK EGY VAN: A SZENTÍRÁS!

Restás László

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia