Baráti jókívánság
"Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek."
3János 2.
János úgy írta leveleit, mintha „tollát a szeretetbe mártotta volna”. „Kedves Barátom!” Igaz, hogy ez Gajusznak – barátjának szól – de neked is és nekem is.
Jó ezt így ma reggel hallani – nem igaz? Próbálj meg ma három embernek valami hasonlóan kedveset, kedvesen és mosolyogva mondani!
„Kívánom, azaz őszinte vágyam, hogy úgy a lelked, mint a tested egészségben legyen!” – írja János.
Képzeld el, hogy TE kapod ma ezt a levelet Jánostól! „Ó, de kedves ez az én János barátom! Ott, a szigeten – Pátmoszon – ahova, mint börtönszigetre vitték fogságba, még onnan is ilyen szeretettel gondol rám és aggódik testi és lelki egészségem iránt! Hát igen! Ő már csak ilyen! Tudja, hogy igazán csak akkor lehetek jól, ha lelkemben béke van és fizikailag is jól érzem magamat. De hát mire is gondolhatott, amikor ezt írta nekem? Ja, biztosan szükségem lenne egy kis mozgásra a friss levegőn, hogy jobban fogjon az agyam, meg hogy jobb kedvem legyen. Megyek is egy kicsit gyalogolok itt a háztömb körül az utcában. Aztán a lelkemért is tennem kell valamit. Vajon mit ajánlana nekem János? Ó, hát már tudom is! Biztosan azt mondaná: Olvass a Bibliából, imádkozz, beszélgess az Úrral, mint Barátoddal, és beszélj másokkal a hitedről! Hát igen – végülis ’mozgásra’ van szükségem mind a testi mind a lelki jó egészséghez!” Köszönöm János Barátom!
