Biztos Jövő
Biztos jövő
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” 1 Korintus 13:12
Választottunk a hétvégén - ki vezesse az országunkat? Most még bizonytalan minden, nem tudjuk mit hoz a holnap. Vajon milyen irányt vesznek a történések? Jobb lesz vagy rosszabb a megélhetésünk? Olyan homályos minden. Szeretnénk tisztán látni, de nem tudunk. Olyan viszonylagos minden körülöttünk, emberek változnak, a dolgok elmúlnak és ujjak jönnek. Valaminek vége lesz és kezdődik egy új. Minden változik, de egy valami állandó: ISTEN SZERET TÉGED!
„A szeretet soha el nem fogy” – írja Pál apostol a Szeretet himnusza végén és ezek után következik a ma reggeli igénk. A próféciák sorra beteljesednek, a nyelvek megszűnnek, az ismeret is eltöröltetik – és az apostol így folytatja: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre…”.
Az ókorban nem voltak ilyen „tökéletes” tükreink, mint ma. A ma használatos tükör a 13. szd.-ban a Velencéhez tartozó Muránó szigetén született. Egy üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek és arra higanyt – később ezüstöt – öntöttek. A muránói tükrök ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Az ókori Keleten a tükrök először ezüstből, rézből, majd bronzból készült, fényesre csiszolt lemezek voltak. A fém a levegővel érintkezve hamar elhomályosult, és használhatatlanná vált. Ha belenéztél szinte csak a körvonalaidat láttad.
Mi sem látunk semmit, homályos elképzeléseink vannak a jövőről, de valamit tudunk. Eljön az idő, amikor, lehull a fátyol a szemünkről, lesz olyan idő, amikor minden érthető, tiszta, világos lesz a számunkra. Milyen lehet egy olyan helyen élni, ahol nincs kétség, nincs bizonytalanság, csak SZERETET?
Ma reggel még úgy ébredtünk fel, hogy homályos volt a látásunk, lassan kezdett tisztulni, de ha „meglátjuk Őt színről-színre”, akkor hasonlóvá válunk Őhozzá. Az Ő szeretete sugárzik ránk, és mi azt adjuk tovább. Induljunk ma ezzel a reménységgel útnak, és a kétségek között is egy reményteljes boldog napnak nézünk elébe.
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.” 1 Korintus 13:12
Választottunk a hétvégén - ki vezesse az országunkat? Most még bizonytalan minden, nem tudjuk mit hoz a holnap. Vajon milyen irányt vesznek a történések? Jobb lesz vagy rosszabb a megélhetésünk? Olyan homályos minden. Szeretnénk tisztán látni, de nem tudunk. Olyan viszonylagos minden körülöttünk, emberek változnak, a dolgok elmúlnak és ujjak jönnek. Valaminek vége lesz és kezdődik egy új. Minden változik, de egy valami állandó: ISTEN SZERET TÉGED!
„A szeretet soha el nem fogy” – írja Pál apostol a Szeretet himnusza végén és ezek után következik a ma reggeli igénk. A próféciák sorra beteljesednek, a nyelvek megszűnnek, az ismeret is eltöröltetik – és az apostol így folytatja: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre…”.
Az ókorban nem voltak ilyen „tökéletes” tükreink, mint ma. A ma használatos tükör a 13. szd.-ban a Velencéhez tartozó Muránó szigetén született. Egy üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek és arra higanyt – később ezüstöt – öntöttek. A muránói tükrök ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Az ókori Keleten a tükrök először ezüstből, rézből, majd bronzból készült, fényesre csiszolt lemezek voltak. A fém a levegővel érintkezve hamar elhomályosult, és használhatatlanná vált. Ha belenéztél szinte csak a körvonalaidat láttad.
Mi sem látunk semmit, homályos elképzeléseink vannak a jövőről, de valamit tudunk. Eljön az idő, amikor, lehull a fátyol a szemünkről, lesz olyan idő, amikor minden érthető, tiszta, világos lesz a számunkra. Milyen lehet egy olyan helyen élni, ahol nincs kétség, nincs bizonytalanság, csak SZERETET?
Ma reggel még úgy ébredtünk fel, hogy homályos volt a látásunk, lassan kezdett tisztulni, de ha „meglátjuk Őt színről-színre”, akkor hasonlóvá válunk Őhozzá. Az Ő szeretete sugárzik ránk, és mi azt adjuk tovább. Induljunk ma ezzel a reménységgel útnak, és a kétségek között is egy reményteljes boldog napnak nézünk elébe.
