Türelem és tűrés

„Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogy nem a kevély!”
Prédikátor 7:8.

Ha Salamon valami csoda folytán eljöhetne Magyarországra, nagyot nézne. Látná, hogy mennyire nem tudnak türelmesek lenni az emberek. Nem szeretünk sorba állni. „Nincs idő a fejfájásra!” – hirdeti a reklám. De nincs türelem az udvarláshoz, a gyerekneveléshez, a betegek ápolásához és nagyon sok mindenhez.
A Jelenések könyve, amely az utolsó napokba enged betekinteni – a 14:12-ben arról ír, hogy Isten szentjeit, kiválasztottjait a békességes tűrés is jellemezni fogja.
A Biblia nagy embereit a türelem jellemezte.
Ábrahám évtizedekig várt a megígért gyermek születésére.
Mózes elviselte népe morgolódását, zúgolódását.
József az elárultatást és a börtönt.
Dávid több évtizedet várt, míg király lehetett. Folytathatnánk a sort.
Mi volt a türelem alapja? A hit. Amit Isten megígért, azt meg is valósítja.
Lehet, hogy nem bízol eléggé Istenben, amikor türelmetlen vagy? Nem mered életedet az Ő kezében hagyni, mert hátha „kiejt”? Ha hitünk arra fókuszálna, hogy Isten mindent a maga idejében és jól intéz, akkor a türelem és a tűrés sokkal inkább jellemezne minket.
Amikor Jézus vihart enged az életedbe, ezzel azt kérdezi: Bízol-e bennem?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia