Áldozat és fogadalom

"Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!"

Zsoltár 50.14

Adni hálával, örömmel, önként, mindig, mindenkinek, akinek Ő mondja. Van bőséggel. Mert árad, mert kértem és meghallgatott, mert megmutatta mi az, ami valóban kell; mert akkor jött, nem amikor vártam. Mert a próbában nevelt, tanított, csiszolt, megerősített, közelébe vont és megérthettem. Adni, nem azért mert gazdag vagyok anyagiakban. Adni, mert gazdag vagyok hitben. Hálából, mert mindent Tőle kaptam.

Teljesíteni, amit megfogadtam, mindig, pontosan, következetesen. Határozottan, nem habozva, nem halogatva, nem meggondolva és átalakítva, nem megmagyarázva, nem kényszerből, mert az adott szó kötelez, hanem önként és tiszta szívvel dalolva. Mert Ő jó, mert megérdemli, mert nekem használ, ha megteszem, mert engem segít, épít és győzelemre juttat. Magam felett, az érzéseim felett, az önzésem felett, a bűneim felett, minden gonoszság atyja felett. Mert az áldozat Krisztus, és a fogadalmam a vele kötött szövetségem.

Restás László

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet