Esély az életre

„A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.”
Példabeszédek könyve 15:4

Úgy érzed, neked is jogod van ahhoz, hogy odavágj. Miért is ne?! Nincs is jobb dolog annál, mint a kezed ügyébe eső tárgyat – legyen az akár egy vasalásra váró pizsamapóló, vagy az IKEA-s étkészlet egy darabja, vagy csak egy formás díszpárna – odavágni a másikhoz. És valóban, a tárgyak nagyon szépen repülnek, és az esetek nagy többségében környezetüket átrendezve meg is érkeznek rendeltetési helyükre. És utána minden rendben? Jobban érzed magad? Lerendezted azt, amiért helyváltoztatásra ítélted a hozzád legközelebb lévő tárgyat? Vagy inkább szavakat szeretsz útjukra engedni, hogy iszonyatos sebességgel szállva mindent és mindenkit leromboljanak, megsebesítsenek, nyomorékká tegyenek maguk körül? Mondd, és utána Te jól érzed magad?

Persze, sokkal könnyebb „dobálózni”. Ezt valahogy sehol senkinek nem kellett tanulnia. Ez úgy jön belőlünk, ez a természetes, a szokásos, a „normális”.

Nézd, ma itt van egy másik út. Nem a legkönnyebb, de kapsz egy lehetőséget, hogy kipróbáld, és utána eldöntsd, hogyan tovább. Ma itt a lehetőség, hogy hagyd a tárgyakat és a kemény szavakat a földön, és ne vágd oda senkihez. Ma itt a lehetőség, hogy mosolyogva fogadd azt az embert is, aki nem a legkedvesebb a számodra. Kapsz egy lehetőséget most arra, hogy kipróbáld, milyen inkább nyugodtan visszakérdezni – hátha valamit félreértettél, hiszen az éremnek is két oldala van –, mint rögtön becsapni az ajtót magad mögött, hogy ne is lásd azt, aki hozzád mert szólni. Ma esélyt kapsz arra, hogy különleges légy, mert másként reagálsz a dolgokra, mint ahogy természetedből jönne.

Ha ezt az utat választod ma, akkor szelíden, mosolyogva fogsz továbblépni, és nem sértődsz meg mindenen. Ha bántanak, nem fogod magadra venni, hanem lehullik rólad, mint a megsárgult őszi falevél a félig kopasz fákról. Ha elindulsz, meglátod, hogyan lehet élni úgy, hogy másnak is életet adsz. Mindezt egy kedves szóval, egy mosollyal, egy öleléssel, vagy egy hozzá nem vágott tárggyal.

Gyere, ma próbáld ki ezt az utat! Nem ígérem, hogy ha így döntesz, minden csettintésre fog menni; de sokkal jobban fogod érezni magad, mert ma igazán élni fogsz, és összetört lelked gyógyulni kezd; holnap pedig már egy lépéssel ez lesz a természetesebb válasz. Ne feledd, a sötét oldal nem erősebb, csak könnyebb.

És ha segítségre van szükséged, hogy hogyan is indulj neki ma ennek az útnak, Jézus vár. Mert Ő „amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.” (Ézsaiás könyve 53:7) És mindezt Érted tette. Azért, hogy ma ezt az utat válaszd!


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet