Különös békesség
„Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek.
Nem úgy adom néktek, amint a világ adja.
Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!”
Nem úgy adom néktek, amint a világ adja.
Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!”
János 14:27
„Röviddel megfeszítése előtt, a békesség ígéretét adta Jézus tanítványainak: Ez a béke nem a világhoz való alkalmazkodás eredménye. A Krisztus sohasem szerzett békét a gonosszal való kiegyezéssel. A tanítványaira hagyományozott béke inkább belső, mint külső béke, ami az eljövendő harcokban, küzdelmekben is megmarad számukra.” (Ellen Gould White, Apostolok története, A Magas Tanács előtt c. fejezetből)
„Tekintsünk úgy az Úr jótéteményeinek bizonyítékaira - amelyeket velünk cselekedett, hogy megvigasztaljon és kimentsen a pusztító kezéből -, mint hatalmas emlékoszlopokra. Kegyelmének megannyi tanújele legyen állandóan, élénken az emlékezetünkben. A könnyek, melyeket felszárított, a fájdalmak, melyeket lecsillapított, az akadályok, melyeket eltávolított, a veszedelmek, melyeket elhárított, a szükségletek, melyeket kielégített és az áldások, amelyeket ránk árasztott. Ezek erősítsenek meg bennünket zarándoklatunk hátralevő részén!
Az előttünk lévő küzdelemben újabb, eddig még nem sejtett akadályokra számíthatunk. De akár a múltra, akár pedig az eljövendőre tekintünk, bátran mondhatjuk: „Mindeddig megsegített minket az Úr!” A ránk váró megpróbáltatások nem fogják meghaladni az erőnket. Dolgozzunk ott, ahol alkalom kínálkozik, abban a biztos tudatban, hogy a megpróbáltatások arányában kapunk majd erőt. Azok számára, akik így cselekszenek, megnyílnak majd az egek kapui, hogy bevonulhassanak, mint Isten gyermekei. A dicsőség Királyának ajkairól hangzó szavak úgy érintik majd a fülüket, mint a legszebb zene: „Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely számotokra készíttetett” (Máté 25:34).” (Ellen Gould White, Jézushoz vezető út, Öröm az Úrban c. fejezetből)
