Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Pajzsként véd Isten

„Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.) De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem.”

Zsoltárok könyve 3. zsoltár 3.-4. vers

A pajzs az a hadi felszerelés, aminek feladata, hogy védelmet nyújtson. A régi idők katonái a pajzsot használták védelemül az ellenség nyilai és dárdái ellen. A pajzs nagy előnye, hogy hordozható és mozgatható, így mindig kéznél van és abba az irányba lehet fordítani ahonnan a támadás várható.
Dávid, aki sokat katonáskodott, tudta milyen életmentő szerepe van a pajzsnak a harcok során. Biztosan ezért alkalmazza a pajzs képét Istenre.
Dávid életének talán az egyik legmeghatározóbb harcában, Isten neve az, amit egyedüli védelemül használ.
Dávid mikor Góliáttal megküzd nem ölt magára páncélt, sőt még pajzsot sem visz magával, hogy ellenfele csapásait felfogja, csak öt sima kövecsot és botot, miközben ezt mondja Góliátnak: „Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.” Egyetlen védelméül Isten válassza, aki nem hagyja magára Dávidot és neki adja a győzelmet.
Dávidéhoz hasonló tapasztalat lehet a miénk is, ha nem is a harctéren vívjuk ki. Bennünket is sok támadás és gúny is érhet, mert Isten útját választottuk. Sokan csak az alkalmat keresik, hogy hogyan tudnak ártani és kudarcainkra rámutatva diadalmasan kijelenteni: lám mégsincs Isten, aki gondunkat viselné. Ahogy hajdanán Dávidot megsegítette az Úr az óriás filiszteussal szemben úgy fog bennünket is, ha Dávidhoz hasonlóan hisszünk, és Isten nevének védelmében küzdünk - akkor Ő velünk van. Nem csak megőriz bennünket, hanem olyan győzelmet ad próbák és kísértések között, ami nyilvánvalóvá teszi védelme valóságát. De soha ne feledjük az így szerzett diadal nem a mi érdemünk, ezért Pálhoz hasonlóan tudjuk kimondani: „… hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!”