A meggyengültek megerősítője

„Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.”
Ézsaiás 40:29

Az élet próbáiban, vagy azok terhei alatt időnként úgy érezhetjük, nem bírjuk tovább, azonnal kiborulunk, testi-lelki erőnk elhagy. Nem látjuk az alagút végén a világosságot, s ilyenkor jönnek a sötét gondolatok, aminek a vége akár tragikus is lehet.

Gondolom, sokak számára ismerősek ezek az érzések. A keresztény ember életében is időről-időre megjelennek az ehhez hasonló gondolatok, keserű tapasztalatok. De mégis, akik az Úrba kapaszkodnak, erőt kapnak ahhoz, hogy újrakezdjék ott, ahol mások elterülnek. Mikeás próféta könyvében így olvashatunk erről: „Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!” (Mikeás 7:8)

Isten gyermekei a világ gyermekeitől nem abban különböznek, hogy soha nem csüggednek el, vagy soha nincs rossz napjuk. Ők abban mások, hogy újra tudják kezdeni ott, ahol mások már végleg feladják. Nem az ő érdemük ez, hanem a Mindenható kegyelme, aki munkálkodik értük, életük sötét óráiban is. Isten szeretettel és Atyai gondoskodással veszi körül az övéit! Jeremiás próféta így beszél erről: „Messzünnen is megjelent nékem az Úr, mert örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.” (Jeremiás 31:3)

Pál apostol is megtapasztalta Isten „erőmegújító” hatalmát. Így írja le saját tapasztalatát: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” (Filippi 4:13). Az Istenbe kapaszkodó ember előtt nincs lehetetlen, ő mindenre képes. Nem is csoda, hiszen hitével Istenbe kapaszkodik, akinek mindenek felett hatalma van, Ő mindennek az Ura.

Amikor úgy érezzük, hogy nincs több erőnk, s a kiborulás határán állunk, itt a legfőbb ideje, hogy keressük a Mindenható Istent, aki „pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét” (2Korinthus 9:8) és erejét. Ne feledjük el, ha meg akarjuk előzni a kiborulást, akkor naponta boruljunk le Isten előtt, hogy feltölthessen bennünket az ő erejével. A kiborulásnak ugyanis a leborulás az ellenszere!

Kezdjük a mai napot azzal, hogy Isten előtt leborulva imádjuk őt, kutatjuk akaratát a Biblián keresztül, s kérjük, áldja meg életünket. Kérjünk erőt, hogy a nehézségek idején ki tudjunk tartani.

Ézsaiás 40:29-31 zenésített változata itt meghallgatható.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia