Új kezdet
„Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.”
(51. Zsoltár 9. vers)

A tömeggyártás korában élünk, amikor könnyebb és gazdaságosabb elromlott háztartási gépeink, kiszakadt ruháink, stb. helyett egy újat vásárolni, mint megjavíttatni, vagy foltozgatni a régit. Nem csoda, hogy aztán az új sem fogja sokáig bírni, hiszen a gyártó célja a mennyiség és nem a minőség.

Ez a termelésmániás gondolkodás behálózza egész életünket, kapcsolatainkat, hitéletünket, szabadidőnket… Hiszen a cél már itt sem a minőség, hanem, hogy a naptárban pipa kerüljön minden feladat mellé.

Mikor rádöbbenünk arra, mennyire kiszolgáltattuk magunkat ennek az elgépiesedésnek, Istenhez kiálltunk, hogy bárcsak mindent elölről kezdhetnénk…

Többször hallom, lelki válságba került hittestvérektől: - Újból meg kéne keresztelkednem, tiszta lappal kéne kezdenem. S minél többet elmélkedem ezen az újra kezdésen, annál inkább úgy tetszik fel előttem, hogy nem egyéb ez, mint reménytelen, görcsös emberi vágyálom.

Csak a mi gyerekes gondolkodásunkból fakad az újra kezdés fogalma. Mert a gyermekek vélekednek úgy, hogy ha elromlik vagy nem sikerül valami a játékban, akkor minden következmény nélkül újrakezdhető (a számítógépes játékok erre még rá is erősítenek).

Az Örökkévaló azonban az ’elromlott’, elbukott teremtményeit nem dobja a szemétbe, hogy aztán majd egy másikkal újra kezdi. Nála nem új kezdet van, hanem a régi megjavítása. Ez a ’megjavítás’ pedig Jézus áldozatán keresztül vált valósággá.

Amikor emberek századszorra is az újra kezdésről álmodoznak, ezt az Áldozatot nem értették meg. Csupán a saját erejükből próbálkoznak, próbálkoznak, és mindig a padlón találják magukat.

Dávid zsoltára rávilágít arra, hogy nem újrakezdésre, nem 10 paklinyi fehér lapra van szüksége a hívő embernek, hanem Jézusra, aki változatlan szeretetével tanít bennünket a mellette való kitartásra. S ha néha elesünk is, felemel és tovább mehetünk nem a start, hanem a cél felé.

Ha tehát túl szennyesnek és reménytelennek látod az életed, és úgy érzed padlóra kerültél; Térdelj le és olvasd végig Dávid imáját hangosan, és hidd el, közben megtisztít és felemel az Isten.

„Boldogok, akik megmossák ruhájukat a Bárány vérében.” (Jel.22:14)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet