Igazi szolgálat

„De te józan légy mindenekben, szenvedj,
az evangyélista munkáját cselekedd,
szolgálatodat teljesen betöltsd.”
2 Timótheus 4:5

Pál apostol nagyon tömören fogalmazza meg a legfontosabb üzenetét fiatal munkatársának, Timótheusnak. A szöveg akkor érthető teljesen, ha a fejezet első versétől kezdve elolvassuk.

A második versben Pál apostol, az ige minden körülmények között való hirdetésére kéri fel fiatal munkatársát. A harmadik és negyedik versben értjük meg, miért olyan fontos az alkalmas és alkalmatlan(!) időket kihasználni a prédikálásra. „Mert lesz idő…” vagyis nagyon közel van már ez az idő, amikor az egészséges tudomány már nem lesz kelendő, az emberek valami izgalmasra, érzékire, szenzációra vágynak.

Ezen a háttéren hangzik az ötödik versben megfogalmazott felhívás:

„De te józan légy mindenekben…” azaz gyakorold az önmegtartóztatást az élet minden területén. Amíg a világ jelszava: „minden szabad nékem”, addig az Isten embere nagyon jól tudja, hogy a szabadsággal csak akkor bánik bölcsen, ha azt az Isten által körbehatárolt területen belül teszi. Azon túl a pusztulás vár az oda merészkedőkre, hiszen „nem minden használ” (1Korinthus 6:12,23).

„Szenvedj” vagyis ne a saját kényelmét keresse, hanem legyen kész kellemetlenségek elhordozására is, ha ezzel mások megmentését tudja előmozdítani. Ezt a gondolatot tükrözi a fejezet második verse is az „alkalmatlan idő” említésével. Sokkal könnyebben hordozza el az ember a nehézségeket, ha előre fel tud készülni azok fogadására, s nem meglepetésszerűen érik azok.

„Az evangyélista munkáját cselekedd” Timótheus feladata nagyon világos: prédikálnia kell az evangéliumot, a jó hírt! Istennek a bűnösök felé irányuló szeretetéről beszélni a legfontosabb feladat, mert a kegyelem idején az egész világnak meg kell ismernie, hogy Isten a szeretet. Timótheus nem foglalhatja el magát mással, nem veheti el az idejét egyéb mulandó foglalatosság, hiszen az ő feladata, hogy Isten igéjét hirdesse mindenkinek.

„Szolgálatodat teljesen betöltsd”, vagyis feladatát maradéktalanul végezze el, úgy, mint aki nem embereknek, hanem Istennek kíván tetszeni (Galata 1:10; Efézus 6:6). Pál itt kéri munkatársát, hogy legyen hű küldetéséhez, elhívatásához. Talán több elismerést kapna, illetve több sikerélménye lenne, ha az emberek elvárása szerint tanítana, beszélne, de így Isten iránt válna hűtlenné. Az Úr szolgája nem teheti meg, hogy az Ige üzenetének tisztaságát, erejét vagy kritériumait kisebbítse, alább szállítsa annak érdekében, hogy nagyobb elfogadásban részesüljön. „A világnak emberekre van a legnagyobb szüksége - olyanokra, akik el nem adhatók és meg nem vesztegethetők; olyan emberekre, akik lelkük mélyéig igazak és becsületesek; olyan emberekre, akik merik a bűnt nevén nevezni; olyan emberekre, akik az iránytű pontosságával teljesítik kötelességüket; olyan emberekre, akik kiállnak az igazság mellett, szakadjon bár az ég!” (Ellen Gould White: Előtted az élet, Advent Kiadó, Budapest, 1992. p.55.)

A Timótheusnak szóló felhívás, ma nekünk szól! Ajánljuk fel életünket az Úrnak való szolgálatra. Éljünk, munkálkodjunk Pál apostol tanácsai szerint. Isten erre kér ma bennünket!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet