A hatalmas Isten megment
„Lenyúlt a magasból és felvett engem;
kivont engem nagy vizekből.”
kivont engem nagy vizekből.”
Zsoltár 18:17
Dr. Gyökössy Endre szavai jutnak eszembe, amikor a tizennyolcadik zsoltárt olvasom: „Árnyék mögött – fény ragyog, nagyobb mögött – még nagyobb…”
Dávid csodálatos tapasztalatát olvashatjuk itt. Isten szabadítását tapasztalta meg ott, ahol emberi erő, befolyás már nem segíthetett rajta. A zsoltár bevezetőjében arra is fény derül, hogy mindez a tapasztalat óriási erővel erősítette meg őt Isten iránti hitében: „Szeretlek Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.” (Zsoltár 18:2-3)
Talán kicsit irigykedve olvassuk Dávid tapasztalatát, mert mi is vágyunk ilyen csodás élményekre. Nem is vitatható az Istennel szerzett személyes tapasztalatoknak a haszna, hiterősítő hatása.
Gondoltunk-e már arra, hogy csak akkor válhat láthatóvá Isten szabadítása, gondoskodása, szeretete, ha van hozzá egy kellően „sötét”, vészterhes háttér? Dávid nem tapasztalta volna meg Isten szabadítását, ha előtte nem kerül veszélybe. Isten szabadító tette, csak olyan helyzetben válik láthatóvá, ahol emberi erő már képtelen segíteni.
Ha csodálatos tapasztalatokra vágyunk, ne meneküljünk minden áron azoktól a hitet, emberi erőt próbáló helyzetektől, amelyeket Isten éppen azért enged meg életünkben, hogy ott, abban a „sötét” helyzeten a napnál is világosabban felragyoghasson Isten irántunk való szeretete, személyre szabott gondoskodása. Minden ilyen megtapasztalás az Úr iránti hálát és szeretetet fogja erősíteni bennünk, csakúgy, mint Dávid esetében.
Ne feledjük: „Árnyék mögött – fény ragyog, nagyobb mögött – még nagyobb…” A nagy világosságot csak a nagy árnyék mögött lehet meglátni. De az árnyék annak a biztos jele is, hogy közel van a világosság! Ez a tudat adjon számunkra erőt a mai nap kihívásaihoz.
