Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Titokzatos erő

Középre állították és vallatták őket: "Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?"

Apostolok cselekedetei 4. fejezet 7. vers

Úgy gondolom, nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy az emberek többsége szeret, vagy legalább is szeretne a figyelem középpontjába kerülni. Sok mindent hajlandóak vagyunk megtenni, hogy ez a vágyunk teljesüljön. Elég csak fellapozni az újságokat, vagy bekapcsolni a televíziót. Máris számtalan embertársunk rosszízű erőfeszítésének lehetünk tanúi.

Péter és János, ha lehet mondani, önhibájukon kívül kerültek a figyelem középpontjába, csak annyi volt a „vétkük” hogy megosztották egyetlen kincsüket egy szegény és béna emberrel. Ekkor hangzottak el ezek a jól ismert szavak: „Ezüstöm, aranyam nincs, de amim van, azt neked adom: a Názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!”

Jó dolog, hogy itt azokról a kevesekről olvashatunk, akik nem akarnak a központba kerülni! Sőt, ha a figyelem rájuk terelődik, akkor ezt a figyelmet tovább irányítják Arra, aki egyedül méltó a figyelemre: a Názáreti Jézus Krisztusra!

Az alapigénkben elhangzó kérdésre is ez az egyszerű válasz: A Názáreti Jézus Krisztus hatalmával és az Ő nevében tettük.

Ez az erő csak annak titokzatos, aki nem ismeri. Péter és János számára jó ismerős volt, saját életük megváltozását is ennek az erőnek köszönhették. Ezért a szilárd meggyőződés a szavukban, hogy ami nekik használt és a kificamodott és csökevényes jellemüket éppé tette, az a születésétől fogva béna csökevényes végtagjait is éppé tudja tenni. És úgy történt.

Kedves testvérem a mai napodra ezt a személyes bizonyosságot kívánom Krisztus erejének valóságáról!